2010.07.24. - Képek

Ha valaki időrendben szeretné nézegetni a képeket, a végétől kezdje. Ma van az egyetlen szabadnapunk, és a társaság szétszakadt némileg. A 20 emberből kb.10 itt maradt a városban, a fele meg taxival felment a hegyekbe, valami 2 csúcs közötti túrát lenyomni. Mivel már voltunk fönn (alább a képek...) ezért bennem nem volt meg a belső kényszer, hogy útra keljek, viszont a bor vásárt stb-t nem akartam kihagyni. Be is szabadultam reggel a piacra, ahol megnéztem a halpiacot (hihetetlen milyen élőlények úszkálnak erre fele) - jó lenne nap-mint-nap ott vásárolni. Gyönyörű halakat árultak, és láttam a mélytengeri espada halat is. Jó lenne tudni, mit hogy kell elkészíteni, bár nem sok lehetőségem lenne otthon ezeket beszerezni, mert még pontyot se lehet venni a piacon...

Tegnap este nagyon jól éreztem magam. A "keleti" blokk verődött össze valahogy, így; román+szerb+magyar+lengyel. Érdekes volt nagyon, és klassz is egyben. Megértjük egymást, egy "nyelvet" beszélünk. Mindenki az olcsó sört kereste, végül beültünk egy óceán parti hajó étterembe, ahol ittam egy barna sört, a többiek, meg többet... Fura érzés volt, mikor a kolesz felé elkezdett énekelni a szerb lány és román srác magyarul: " az a szép, az a szép..." Nagyon meghatódtam és énekeltem velük én is. Az az érzésem, a magyar nép eléggé rátelepedett a körülöttünk lévő államokra, de valahogy nagyobb múlttal is rendelkezik, mint a környező országok, valahogy nemesebb úgy érzem. Mikor este már csak hárman maradtunk: román, magyar és szerb a youtube segítségével mindenki kapott egy lehetőséget, hogy valamilyen hazai videót lejátszon. A román srác moldovából hozott egy videót, de eléggé gyenge volt, én azért tudtam mutatni népdalt, a szomorú vasárnapot, meg Rúzsa Magdi megasztáros dalát, amit részben szerbül (mint kiderült nem igazán szerb, inkább szerb-cigány) énekelt. A szerb lány se tudott igazán nemzeti videót mutatni, de azért a balkán elég jó muzsikával bír, de nem kifejezetten szerb. A román srác, amúgy magyar gyökerekkel rendelkezik, még élő magyar rokonai is vannak Segesvárott, de echte románnak érzi magát. Nagyon tetszik neki a magyar panasz kórus, azt mondta a román elég sz.r. Tényleg iszonyat vicces, de sajnos igaz az egész. A finn is tetszik neki, és tényleg jó is. Ők konszolidáltabban néznek ki, de a mienknek jobb a dallama szerintem. Vicces, hogy a szomorú vasárnapra íródott részben. Beletörődő, de azért egy kicsit talán jelzés értékű is (az alvás előtt ennem kell, utána meg aludnom, és alvás után ennem - eléggé muris, beugrott pár ember erre).

Ausztrál, finn, magyar, szerb biológus. A csütörtöki terepnapon.

Ezt a növényt sikerült meghatározni. Már nem tudom mi volt természetesen. Eléggé nehéz növényt határozni, ha az ember nem ismeri fel a családot rögtön, de ez így van a többi csoporttal is szerintem.

Ahogy a képen is látszik, eléggé ködös volt az idő. Végig szemerkélt és hideg is volt, így örülök, hogy legalább a zárt cipőmben mentem.

Itt a göndör hajú nő az érdekes, aki madeirai botanikus. Sok mindent tud a sziget élővilágáról és ő mesélt nekem, az idei áradásról.

Az az északi part, a buszból fényképezve. Itt már esett az eső. Amikor befejeztük a munkát és visszaidnultunk, nagyon éles váltásban volt részünk. Kb. 1 méter után átváltott esőből napsütésbe az idő. Most is süt a nap szerencsére, de azért annyira nincs meleg. A csapat azon része, aki Funchalban maradt, most visszaszivárgott a koleszba, és készül a partra, szóval lehet csatlakozom. Van egy homokos part nem olyan messze, de azzal lehet elmenne az idő, ha oda sétálnánk, így lehet a megszokott helyre megyünk.

Ez a folyó meder, ami most majdhogynem üres telt meg vízzel a télen, és árasztott el várososokat. Durva. Kőfolyó jelenleg, a sziget északi részén.

Itt meg az út újra építése. Azt mondják, nagyon gyorsan kitakarították a várost a sárból, ez tiszta népre utal.

Itt meg egy ház, amit elvitt a sár-ár. Lehet látni az alján, hogy elmozdult a helyéről.

Ez a labor, és épp a keddi minták elemzése folyik. Asszem medveállatka vadászat van éppen. Finn, olasz, lengyel, ausztrál srác, háttérben Katy az angol lány.

Itt meg a görög lány Kalliopi (tengeri bentosz a specialitása, szóval az aljzatban élő élőlények - nagyon büszke görög amúgy) méri a víz sebességét. Vele és a perui Pavellel (most Finnországban tanul) voltam egy csoportban. Riberio Frio a hely, ha valakit érdekel esetleg.

A műszer használata nem ment egyből, de aztán sikerült végül. Én volt a jegyzetelő, Pavel meg megfigyelő, mert csak Kalliopinak (asszem egy múzsa is ezt a nevet viseli, a görög mitológiában, nagyon tetszik ez a név!) volt vízi cipője.

Itt meg Antonio, a mókás spanyol, éppen leméri a vízfolyás keresztmetszetét. Vele sokat tanultam úgy érzem. Képtelen volt megjegyezni a neveket és hogy ki volt a csoportjában és ki nem.

Itt egy műszer segítségével, megnézzük a víz kémiai és fizikai paramétereit.

Ilyen volt maga a patak. Nem túl bőhozamú most. Szerencsére sütött a nap, így nem fáztunk, inkább melegünk volt.

Itt egy másik csoport. A terep ruhában Daniel (Dani, de Kazimir is asszem), a román srác. A vízminta elsődleges elemzése.

Úgy látom ők 4en voltak csoportban. Az olasz Fabio, Firenzéből, a szerb Draga a lengyel Marcin (tegnap tanított nekem valamit: Vengrö, Polak dva Bratink - de ezt teljesen rosszul írom szerintem, de annyit tesz, hogy magyar-lengyel jó barát - tovább is lett volna, de azt nem vállaltam be) és a román srác Bukarestből.

Egy kis ásóval a vízi atkák nyomában, és persze egyéb mikroszkópikus élőlények felhajtása.

Itt volt valamilyen kacsa is, de valamilyen kivadult. Lesz róla kép asszem (ez a sorozat a belga Barte, aki botanikus és most GIS-el foglalkozik, szóval számítógépes munkát végez).

Ilyesmi a természetes erdő erre fele. Rengeteget kiírtottak. Asszem tűzzel is pusztították anno, hogy legyen hely.

Itt a mi kis csapatunk, középen sapkában a slovák (magyar gyökerekkel rendelkező) kutató, Pozsonyból.

Itt egy madárra mutatatok asszem, de nem bírtam nyitva tartani a szemem.

Kilátás. Szép helyeken jártunk medveállatkát gyűjteni...

Ilyesmi erdők, sőt szebbek Magyar-földön is vannak...

A képen 2 elszánt ökológus. Az egyik Peruból, a másik pedig Magyarországról.

Peter Degma, aki már nem magyar egy csöppet sem, de vannak magyar gyökerei. Elég sokat tud magyarul, de persze többet a tardigrada taxonról, vagyis a medveállatkákról.

Itt látható a térkép Riberio Frio környékértől.
A bevásárló központ Funchalban, ha minden igaz!!!

Ez meg a kollégium teteje, és a kilátás. Bulit próbáltunk ide szervezni, de vannak olyanok is a koleszben, akik aludni szeretnek inkább este, ezért erről le kellett mondanil.

Funchal. Nagyon sok klassz szobor van a városban amúgy.

Ő Kim, a főszervező és a háttérben a modern művészeti múzeum, ami régen egy erődítmény volt. Ez a legközelebbi strand hozzánk, kb. 3 perc a szobától a vízig.

Ez meg itt az egyetem.

A képen látható egyetem nem régi. Asszem 20 éve alapították.

Itt szoktunk kajcsinzni, mikor elméleti napunk van az egyetemen. Eléggé jó a menza. Sok a hal.

Itt is Kim van a képen, éppen sétál a parton. Klassz. Van itt egy nagy kikötő is.

Ez meg itt egy utca. A kövezet a tengerpartról lett felhozva. Érdekes. Felér egy talpmasszázzsal , ha az ember a gumi talpú cipővel (ami nekem is van a tengerhez) gyalogol rajta végig.

Itt egy régi erődítmény látható, ami modern művészeti múzeum, és ingyenes diákoknak!

Kolesz szoba.

Ilyen a szobánk, de ez nem pont a mienk.